Konyhakerti naptár a zöldségágyáshoz

Januárban a kert nagyrészt még szunnyad – de bent a lakásban már előkészíthet néhány dolgot a zöldségágyáshoz. Ha van egy napos ablakpárkánya vagy egy megfelelő helyisége növénylámpával, már el is kezdheti az olyan melegkedvelő zöldségek előnevelését, mint a paprika, a chili és a padlizsán. Ellenkező esetben márciustól fűtött üvegházban nevelheti elő őket. A saláták, a karalábé és a retek is ekkor nevelhető elő az ablakpárkányon – feltéve, hogy márciustól fűtött üvegházba tudja átköltöztetni őket. A madársalátát és a spenótot közvetlenül az üvegházban kell elvetni. Az ágyásban az előző évről még megmaradt néhány dolog: a fagytűrő gyökérzöldségek, például a csicsóka vagy a télispárga, továbbá a spenót, a mángold és a madársaláta még betakarítható. Ugyancsak a tányérjára kerülhet néhány téli zöldség, így a fodros kel és a kelbimbó.

Még februárban sem igazán kezdődött el a kerti szezon – de a fagyok után már elkezdheti a kiürült zöldségágyások előkészítését későbbi vetésre. Ezenkívül ásóvillával vagy ásóval alaposan ássa fel a talajt. Adott esetben akár talajelemzést is végezhet, hogy meghatározhassa a talaj tápanyagtartalmát. Így a szezon során a megfelelő tápanyagokkal láthatja el növényeit.

Ha néhány ágyásban még téli zöldségek vannak, azokat védje a kései fagyoktól oly módon, hogy szalmával vagy falevelekkel betakarja őket.

Ha van egy jó benapozottságú ablakpárkánya, már most előnevelheti a nyári csúcsos káposztát, az articsókát és a zellert. Ellenkező esetben márciustól fűtött üvegházban nevelheti elő őket. Ezenkívül február végétől üvegházban elvethető az endívia, a római saláta és a jégsaláta. A gyökérpetrezselyem szalmából vagy falevelekből készített mulcstakaró alatt az erősebb fagyokat is kibírja, ezért még ekkor is betakarítható.

Márciusban az előzőleg felásott ágyásokba tápanyagokat kell juttatni, hogy azok így megfelelően elő legyenek készítve a vetésre: Ehhez szórjon ki négyzetméterenként körülbelül öt liter érett komposztot. Ha nem rendelkezik komposzttal, szaruforgácsot, illetve szárított marha- vagy lótrágyát is használat. Dolgozza be a komposztot a talajba, hagyja állni az ágyást tíz napig, és távolítsa el az idővel megjelenő gyomokat és vadon termő gyógynövényeket. Ha az ágyásokban télire kint hagyott eper is található, vágja vissza a növényeket a tavaszi hajtás előtt, és takarja le őket. Szintén visszametszhetők az olyan fűszernövények, mint a kakukkfű, a borsfű, a zsálya vagy a rozmaring.

Sok zöldségfajtát csak májusban, a fagyosszentek után szabad elvetni, mert fagyérzékenyek. Bizonyos zöldségfajtákat azonban már márciusban előnevelhet a lakásban, majd az időjárástól függően közvetlenül vetheti el vagy ültetheti el őket. Így ablakpárkányon vagy melegágyban nevelhető elő a karalábé, a karfiol és a fejes saláta, továbbá a paradicsom, a fokhagyma és a zeller. A paprikát, a chilit és a padlizsánt ilyenkor fűtött üvegházban nevelje elő. Ha korai burgonyát szeretne ültetni, akkor azt most lapos ládákban kell előcsíráztatni. A spenót és a hónapos retek, valamint a saláta korai fajtái ekkor közvetlenül a melegágyba vagy az üvegházba vethetők el. Ezenkívül a következő zöldségeket viheti ki közvetlenül a szabadba: sárgarépa, fejteni való vagy veteményborsó, káposztafajták, például vöröskáposzta, fehérkáposzta és kelkáposzta (ha az idő fagymentes), gyökérpetrezselyem és paszternák. Ha már elmúltak a fagyok, közvetlenül a szabadba ültethető ki a fokhagyma, a dughagyma és a torma.

Júniusban ülteti el például a hónapos retek, a saláták és a spenót utónövényeit az ágyásba – ekkor ugyanis ezek betakaríthatók, majd azonnal újra vethetők. Ekkor ülteti ki a kelbimbót és a fodros kelt is a zöldségágyásba fiatal növényként, ideális esetben a már leszedhető korai burgonya helyén felszabaduló területekre. Június végétől a rebarbarát már ne szedje le, mert ekkor az már nem annyira kellemes, és a regenerálódáshoz szüksége van a megmaradt leveleire. Ezért dolgozzon be a talajba egy kis komposztot, és távolítsa el a megjelenő virágszárakat. Jelenleg a folytontermő epernek is további tápanyagra, azaz bogyós gyümölcsökhöz való műtrágyára van szüksége, hogy ismét új virágokat hozzon. Ezenkívül ritkítsa ki a salátauborkát is, hogy a növények ne sok apró termést hozzanak, hanem egy erős középső hajtást eresszenek.

Még novemberben is sok a betakarítani való, hiszen a káposztafajták mellett ekkor érik be a torma és az augusztusban elvetett spenót is. Az olyan téli zöldségeknek, mint a télispárga vagy a paszternák, valamint a hidegálló sárgarépa és a petrezselyemgyökér, ekkor hideg elleni védelmet kell biztosítani szalmából és laza komposztból készített mulcsréteg segítségével. Az érzékenyebb kínai kelnek is fagyvédelemre van szüksége, ezért takarja azt be kerti takaróponyvával. Amint a hőmérséklet 0 °C alá csökken, három héten belül le kell szednie. A legjobb gyökérbojttal együtt kiszedni, majd nedves papírba becsomagolni és hűvös helyen tárolni. Ezenkívül ekkor kell gondoskodnia a már betakarított ágyásokról is: Hagyja a spenót és a bokorbab gyökerét a földben, mivel az takarmányként szolgál a talajban lakó élőlények számára, és a gyökérgolyva megelőzése érdekében távolítsa el a káposztaszárakat.

Decemberben véget ér a kertészkedés. Ekkor esedékes a csicsóka, a fodros kel, a kelbimbó, a madársaláta és a télispárga utolsó betakarítása. A paszternákot leszedheti vagy az ágyásban is teleltetheti – fagyálló, így a talajban maradhat. Mulcsréteggel betakarva egész télen szedhető. A téli póréhagymát is decemberig kell betakarítani.

Ha a talaj nehéz, agyagos, azt az első fagy előtt fel kell ásni. A talajban keletkező vízbeágyazódások révén, amelyek a tágulásukkal szétrepesztik a földrögöket, tavaszra rendkívül finom, porhanyós talaj jön létre. Ezenkívül decemberben érdemes a kerti talajt meszezni. Ezért mérje meg a talaj pH-értékét, és állítsa be a talajtípusnak megfelelően kalcium-karbonáttal.