Permakultúra kert kialakítása – Tippek kezdőknek
A permakultúrás kert kialakítása egyre népszerűbb azok körében, akik fenntartható és természetközeli módon szeretnék megtervezni kertjüket. Cikkünkben megmutatjuk Bill Mollison által az 1970-es években kidolgozott permakultúra alapjait, és azt is, hogyan alakíthat ki kertjében zárt ökológiai körforgást.
Mi az a permakultúra?
A permakultúra egy mezőgazdaságban használt speciális tervezési módszert takar, amelynek célja, hogy összhangban legyen a természettel. A permakultúra szó az angol „permanent agriculture” kifejezésből ered, ami „tartós mezőgazdaságot” jelent, és arra reagál, hogy egyre kevesebb energia és erőforrás áll rendelkezésünkre.
Ebben központi szerepet játszik az egyes elemek sokrétű funkciója és a körforgás, amely mindent összeköt. A permakultúra kis kertekben is megvalósítható. Ha megfelelő a kialakítás, az kevés ráfordítást és magas hozamot jelent.
Az önellátó, holisztikus mezőgazdaság ötletgazdáit Bruce Charles „Bill” Mollisonnak, David Holmgrennek és Masanobu Fukuokának hívják, akik ezzel egy többfunkciós ökoszisztémát találtak ki. A permakultúránál különösen nagy szerepet játszik az erőforrásokkal való kíméletes gazdálkodás és a körforgások integrálása.
A természet mint példakép
Egy permakultúrában a talaj egészén nő valami vagy le van takarva, ami megvédi azt a szélsőséges időjárástól.
A saját kertjében a permakultúra azon elveit valósítsa meg, amelyek a legjobban illenek elképzeléseihez. Az egyik alapgondolat az, hogy tanuljunk a természettől. Vegye figyelembe konyhakertjének természetes formáit, mintáit és struktúráit.
Igazodjon a természetes folyamatokhoz és az évszakok ritmusához. Ehhez hozzátartozik az őshonos növények és állatok bevonása is. Határozza meg, hogy melyek kertjének árnyékos és szeles helyei. Fontos az is, hogy ismerje annak talaját. Agyagos, homokos vagy márgás? Ennek ismeretében dolgozza be a szükséges hiányzó tápanyagokat a földbe.
Ez a tudás abban is segít, hogy optimálisan tervezhesse meg, milyen zöldségeket, fűszernövényeket és növényeket termesszen majd. A műveletlen terület általában csak a kert egy részét foglalja el. Emellett olyan évelő növényeket ültessen, amelyeket könnyű gondozni és gyümölcsöt hoznak. Ilyenek például a bogyós bokrok, mint a ribizli.
Egy permakultúrában minden felület le van takarva: vagy mulccsal, vagy növényekkel. Ezek megvédik a földet a szélsőséges időjárástól és a gyomoktól, valamint így a talaj több hőt képes tárolni.
A permakultúra alapelvei
Mielőtt kialakítaná permakultúráját, gondolkodjon el azon, hogyan hozhat létre hosszú távon egy kertet vegyes kultúrákkal. Ehhez a következő kérdéseket tegye fel magának:
Mi nő a kertben?
Milyen feltételekre van szükségük a növényeknek?
Melyek a kert különlegességei?
Mi nem működött régebben?
Mennyi ideje van a szükséges munkákra?
Milyen termés különösen fontos Önnek?
A természethez igazodó permakultúráját a fenti kérdésekre adott válaszok alapján tervezze meg. Egy permakultúra ideálisan öt zónából áll, amelyeknél az ember van a középpontban. A kert méretétől függően csak az Ön számára fontos zónákat hozza létre.
0. zóna: Ház vagy lakás
1. zóna: Konyhakert és fűszerkert
2. zóna: Zöldségek vagy kisállatok
3. zóna: Gyümölcs- és/vagy diófák
4. zóna: Legelő
5. zóna: Műveletlen terület, pihenőhely az embernek és a természetnek
Permakultúra kialakítása a kertben - útmutató
A permakultúrában nagyon sok különböző növényfaj él egymás mellett.
Miután első lépésben felmérte a kert területét, a napsütötte helyeket és a szélviszonyokat, végezzen talajelemzést. Ha a földben már termesztett zöldségeket, akkor javítsa azt fel zöldtrágyával.
Ezután válassza ki a permakultúrához illő növényeket. Egy ilyen kert célja, hogy monokultúra helyett vegyes kultúrát termesszen benne. Ültessen télálló és évelő növényeket is, hogy kevesebb gondja legyen a kerttel.
A kert megtervezéséhez készítsen vázlatot. Olvassa el tanácsadó útmutatónkat, hogy mely növények kedvelik egymás társaságát, azaz melyek ültethetők egymás mellé. A vetésforgó használata szintén fontos. Tervezzen be vízvételi helyeket vagy egy tavat, egy magaságyást vagy fűszerspirált, esetleg egy melegházat is.
Növények biokerthez
Permakultúra növények kiválasztásánál őshonos növényeket ajánlunk. A tarka vadvirágoktól kezdve a sokféle cserjén és évelőn át a gyümölcsfákig: az őshonos növényvilágból is sok minden közül válogathat. Számos regionális gyümölcs- és zöldségfajta létezik. A fűszerspirálnál vegye figyelembe a fűszernövények eltérő igényeit, és azt a kert egy napsütötte részén állítsa fel.
A permakultúra megvalósítása érdekében vetésforgóban ültessen különböző növényeket. A beforgatott görögszéna (trigonella foenum-graecum), zab (avena) vagy mustár (sinapis) segíti a zöldségágyás regenerálódását. Az intenzíven használt területek, például zöldségágyások, mellé tervezzen be kevésbé használt területeket, például vadágyásokat is.
A permakultúra egyik fontos elve a multifunkcionalitás. Ennek lényege, hogy a növények és épületrészek több feladatot is ellátnak. A szeder, az áfonya vagy az egres sövénynek is ültethető. Egy ilyen sövény megvédi kertjét a széltől, és még gyümölcsöt is hoz.
Őshonos növények permakultúrához az OBI Online shopban
A nap és a szél hasznosítása a kertben
A permakultúra másik elve az energia hatékony felhasználása. A déli tájolású épületfalak vagy kerítésfalak különösen sokáig képesek eltárolni a hőt. Ezért kiválóan alkalmasak ülőhelyek kialakítására vagy meleget kedvelő növények termesztésére. Egy permakultúra tó szintén hőtárolóként működik. Az északi széltől U alakú sövénnyel óvhatja meg növényeit.
A kényesebb vagy melegágyba való növényeket érdemes melegházban nevelni. Itt át is teleltetheti őket, és már az év elején palántákat nevelhet.
Egy hűvös és száraz veremben zöldségeket, például burgonyát, hagymát vagy sárgarépát tárolhat. Ennyivel is kevesebbet kell majd a hűtőben tartania.
Célzott vízfelhasználás
Ne engedje elszivárogni a tetőről lefolyó esővizet, helyette gyűjtse össze egy esővízgyűjtőben, és locsolja szét.
A víz az egyik legfontosabb erőforrásunk. A permakultúra egyik alapelve az erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, azaz ne pazaroljuk el a vizet. Kertjét esővízzel öntözze csapvíz helyett. A növények amúgy is jobban kedvelik a lágy vizet.
Az esővízgyűjtőben összegyűjtött vizet akár a permakultúra tó feltöltésére is használhatja, amely szintén hőtárolóként működik.
Zárt ökoszisztéma a kertben
A permakultúrás kert kialakításának harmadik alapelve a körforgás. Csalogassa be vadvirágokkal és vetőmagkeverékekkel a méheket, poszméheket és más hasznos rovarokat, amelyek elpusztítják a kártevőket, és segítik fenntartani az élőhely diverzitását.
A komposzt ugyanilyen körforgást valósít meg, kevés munkával. Ne a kukába dobja a lehullott leveleket, a lenyírt füvet vagy a konyhai zöldhulladékot, hanem a komposzthalomra. A komposztot érdemes pár havonta megforgatni egy lapát segítségével, hogy felgyorsítsa az érést. Ezt a komposztot később az ágyásaiban használhatja fel.
A magaságyások szintén zárt rendszert alkotnak. Hatékonyan hasznosítják az energiát és növelik a hozamot. Egy ilyen ágyás általában 50 cm és 100 cm magas. A fűszerspirálban többféle fűszernek biztosíthat optimális feltételeket.
Biológiai kártevőriasztás
A permakultúra egyik előnye, hogy egy biokertben kevesebb a kártevő. A kert sokszínű növény- és állatvilága nagyobb ellenálló képességet alakít ki.
A sövények, a kő- és holtfa halmok életteret biztosítanak a kert számára hasznos rovaroknak: a sünök, a madarak, a földigiliszták és egyes rovarok távol tartják a kártevőket a zöldségágyásoktól, és gondoskodnak arról, hogy ne szaporodjanak el más nemkívánatos állatok.
A csigák ellen például sünök becsalogatásával védekezhet. A hasznos rovarok közé tartoznak a katicabogarak és a zöldfátyolkák is, mivel azok előszeretettel táplálkoznak levéltetvekkel és atkákkal. Ezeknek a hasznos állatoknak rovarszállóval biztosíthat búvó- vagy áttelelőhelyeket.
A gyomok ellen már az ágyás kialakításakor védekezzen: egymáshoz közel ültesse a növényeket, mert ahol nincs fény, ott gyomok sem nőnek. A kártevők egyik növényről a másikra való átjutását úgy akadályozhatja meg, hogy mulcsot szór a növények közé.
A tyúkok és a kacsák szintén pusztítják a kártevőket. Emellett még biotrágyát is biztosítanak növényei számára.
