Növények öntözése esővízzel
Az esővíz kiválóan alkalmas locsolásra, mivel se nem túl meleg, se nem túl hideg. Ezenkívül a természetesen tápanyagszegény esővíz nem módosítja a talaj pH-értékét és tápanyagtartalmát.
Egyes növények, mint a rododendron az esővizet kedvelik, mivel az általában jóval kevesebb meszet tartalmaz, mint a csapvíz. Az esővíz ingyenes és kíméli a természeti erőforrásokat.
Az esővizet esővízgyűjtőben vagy földbe süllyesztett ciszternában gyűjtheti össze. Így mindig elegendő öntözővize lesz kertje számára.
Egyes növények a lágy esővizet kedvelik, amelyet esővízgyűjtőbe gyűjthet össze a kertben.
Helyes öntözés
A nyár derekán egy esőztető használata különösen jó választás a kert zöldfelületeinek öntözésére. Esőztető használata esetén ügyeljen arra, hogy ne a déli tűző napsütésben locsoljon, különben igen hamar elpárolog a víz. A legjobb, ha reggel, este vagy éjszaka öntöz. Ezenkívül egyes növények érzékenyen reagálnak a vízpermetre. Ebben az esetben inkább locsolókannát vagy kerti tömlőt érdemes használni.
A virágos növényeket jobb a tövüknél megöntözni, és zöldségek esetében se kerüljön víz a levelekre, ha kerti tömlővel vagy locsolókannával öntöz.
Termékek öntözéshez az OBI online áruházában
Automata öntözőrendszerek
A dézsába vagy ágyásba ültetett növényei öntözésének megkönnyítése érdekében öntözőrendszert telepíthet. Különböző rendszerek közül választhat, például csepegtető öntözőrendszert vagy a gyöngyözőcsövet. Egy öntözésvezérlő segítségével még automatizálhatja is növényei öntözését.
Csepegtető öntözőrendszer
Dézsás növényekhez kiválóan alkalmas egy automatikusan vezérelhető csepegtető öntözőrendszer (más néven: Micro-Drip rendszer), amellyel alaposan megöntözheti a földet a gyökérzónánál. Így a víz pont oda fog jutni, ahová kell. Használatával ezenkívül kevesebb víz vész el párolgás miatt, és a gombás megbetegedéseket is megelőzheti.
A csepegtető öntözőrendszer dugaszolható és különböző csepegtetőkből és méretre vágható tömlőkből áll, amelyek a talajba juttatják a vizet. Egy ilyen rendszer optimálisan a terasz vagy az erkély adottságaihoz igazítható, és minden cserepes növényhez külön csepegtetőt helyezhet el.
Gyöngyözőcső
Ágyásokhoz, virágos pázsitokhoz és hasonlókhoz egy vagy több gyöngyözőcső fektetése javasolható. A csepegtető öntözőrendszerrel ellentétben itt a víz nem külön csepegtetőkön keresztül jut a talajba, hanem a tömlő teljes felületén.
A gyöngyözőcsövet a föld felett vagy a föld alatt helyezheti el a növények körül. A föld alatti elhelyezés előnye, hogy a víz csak minimális mértékben párolog el, és közvetlenül a növények gyökereihez jut.
A megfelelő vízmennyiség
A legfelső talajréteg viszonylag gyorsan kiszárad. Emiatt gyakrabban kell öntözni a nem túl mély gyökereket növesztő növényeket. A közepesen mélyre vagy mélyre hatoló gyökerekkel rendelkező növényeknek kevesebb vízre van szükségük. Ha azonban megöntözi őket, ügyeljen arra, hogy a talaj egészen a fő gyökérzónáig átnedvesedjen.
A zöldségágyások öntözéséhez mintegy 10 – 15 liter víz szükséges négyzetméterenként. A meleg nyári napokon a virágos növényeknek és más haszonnövényeknek akár 20 – 30 liter vízre is szükségük lehet négyzetméterenként.
A szabadföldön termesztett növényekkel szemben a teraszon vagy az erkélyen nevelt cserepes növények nem képesek vizet felszívni a mélyebb rétegekből. Ezért rendszeres vízutánpótlásra van szükségük nyáron. Forró napokon akár kétszer is megöntözheti őket. Arra azonban ügyeljen, hogy ne alakuljon ki pangó víz a cserepekben.
Tipp: Öntözés előtt dugja be az ujját a földbe, és ellenőrizze, hogy a növényeknek szükségük van-e vízre.
Egy sűrű pázsit általában kevesebb vizet igényel. Hetente kb. 10 liter per négyzetméterrel számolhat.
A növények öntözésére létezik egy alapszabály. Ennek értelmében a talaj 1 cm mélységben történő átáztatásához 1 liter vízre van szükség négyzetméterenként. Ha tehát 20 cm vastag talajréteget szeretne alaposan megöntözni, akkor négyzetméterenként 20 liter vízre van szükség.
Tipp: Kevesebb öntözés szükséges, ha korábban sok eső esett. Egy esőmérő segít a szükséges vízmennyiség meghatározásában.
Mikor kell öntözni?
A legjobb, ha kora reggel öntözi meg növényeit, így nem égnek majd meg a levelek.
Az öntözés optimális időpontja a kora reggel. Ekkor még nincs nagy hőség, a víz elszivároghat és nem párolog el olyan gyorsan. Tűző napsütésben sose locsoljon. Ellenkező esetben a vízcseppek, mint a gyűjtőlencsék, megégetik a növényeket.
Gyep esetén az öntözés időzítése nem olyan fontos, mert a keskeny fűszárakon csak viszonylag kis vízcseppek képződnek. Ezenkívül a fűszálak szinte függőlegesen állnak, emiatt nagyon meredek a napfény beesési szöge, így a megégés kockázata alacsony. Ha azonban este öntöz, a nedvesség tovább megmarad. Ezáltal a kártevők, például a csigák hosszabb ideig lesznek aktívak. A megnövekedett páratartalom a fertőzéseknek, például gombás megbetegedéseknek is kedvez.
8 tipp növények öntözéséhez
- Rendszeres öntözési ritmussal kondicionálhatja kerti növényeit. Inkább ritkábban öntözzön, de bőségesen. A növények így hosszabb és mélyebben a földbe nyúló gyökereket növesztenek. Így hosszú ideig tartó kánikula alatt is elérik a mélyebb földrétegekben tárolt vizet. Ha naponta öntöz, de keveset, a víz gyorsabban elpárolog majd, és a növények sem növesztenek olyan mély gyökeret.
- A növényeket a tövüknél öntözze meg, és a levelek maradjanak szárazon. Így megelőzheti a gombás betegségeket, különösen zöldségek és rózsák esetében.
- A jó vízáteresztő képességű talajt humusz vagy zöldtrágya segítségével javíthatja fel, hogy több vizet legyen képes tárolni. Ültetés után terítsen szét mulcsot a földön, hogy ne párologjon el olyan gyorsan a víz.
- Amikor a növények rügyeket vagy gyümölcsöket növesztenek, több vízre van szükségük. Jó példa erre a paradicsom. A növekedési szakaszban ezért gyakrabban és jobban öntözze meg ezeket a növényeket. Szükség esetén szórjon ki műtrágyát is.
A növekedési szakaszban a paradicsomnak több vízre van szüksége a virágok és később a termés kialakulásához.
- A fiatal növényeknek több vízre van szükségük, mint a már meggyökeresedett növényeknek. Öntözze őket bőségesen és gyakran, hogy megfelelően növekedjenek.
- A cserepes és dézsás növényeknél ürítse ki az alátéteket nagy eső után, hogy ne alakuljon ki pangó víz. Az esős időszakokban, vagyis tavasszal és ősszel, a legjobb kivenni alóluk az alátétet.
- A terrakotta- vagy agyagcserepek képesek némi vizet tárolni, ezért kiválóan alkalmasak erkélyre és teraszra. Ugyanakkor tartsa észben, hogy a cserepek kifelé is leadják a vizet, ezért gyakrabban kell locsolnia, mint műanyag cserepek esetén.
- A levelek formája megfelelően jelzi, hogy mennyi vízre van szüksége egy növénynek. Ha egy növénynek sok vékony levele van, akkor nagy a vízigénye. A vastag levelű növényeket, például a pozsgásokat, kevesebbet kell öntözni.
Hogyan működik a növények vízfelvétele?
A növények három fizikai hatás segítségével szívják fel a vizet.
1. Diffúzió és ozmózis
A diffúzió során két anyag koncentrációja egyenlítődik ki. A membránon keresztüli diffúzió folyamatát ozmózisnak is nevezzük.
A diffúzió során két anyag koncentrációja egyenlítődik ki. A membránon keresztüli diffúzió folyamatát ozmózisnak is nevezzük.
A „diffúzió” szó a latinból származik, és annyit jelent, hogy „elterjed”. Az „ozmózis” görög eredetű, jelentése „behatolás”. Ozmózis során egy anyag áthatol egy féligáteresztő (szemipermeábilis) membránon.
Mivel a növények sótartalma magasabb, mint a földben tárolt vízé, a természetes kiegyenlítés diffúzió, illetve ozmózis útján zajlik. Ennek során a víz áthatol a gyökereket borító, féligáteresztő membránon. Ez a folyamat addig tart, amíg egyensúlyba nem kerül a növény és a talaj sótartalma.
A növényben a víz tovább emelkedik felfelé, majd elpárolog. Az egyensúly tehát soha nem tartós, így a víz felszívása folyamatos.
Ha a talaj szikes, akkor a folyamat megfordul: A víz a növényből a földbe áramlik, a növény kiszárad. Ennek oka túlzott műtrágyázás vagy a télen kiszórt túl sok útszóró só lehet.
Az ozmózisnyomás elősegíti a koncentráció kiegyenlítését, és biztosítja, hogy a növények felszívják a vizet.
2. Kapilláris hatás
A kapilláris hatás keskeny csövekben vagy üregekben jön létre. Ha ezekben folyadék van, akkor a felületi feszültség, valamint a folyadék és a cső között kialakuló úgynevezett határfelületi feszültség miatt a folyadék felszáll. Egy ilyen csőben lévő víz szintje ezért magasabban van, mint a tényleges folyadékszint. Ennek a hatásnak köszönhetően a növény a gravitáció ellenében is képes vizet szállítani a gyökerekből a levelekbe.
3. Párologtatás
A fent bemutatott jelenségekhez egy másik fizikai hatás is társul, amely elsősorban melegben figyelhető meg: a párologtatás.
A zöld vagy még sötétebb levelek elnyelik a napfényt, és eközben felmelegednek. Ezzel párhuzamosan párolgás útján vízmolekulák szabadulnak fel. A növényben, amely fizikai értelemben zárt rendszernek tekinthető, nyomáshiány alakul ki. Ez a nyomáshiány felerősíti a kapilláris hatást, és vizet szív fel a talajból.
A növények bizonyos mértékben maguk is képesek szabályozni ezt. Ennek érdekében kinyitják vagy elzárják a levelek alján lévő parányi nyílásaikat.
