Talajtípusok útmutatója

A talaj olyan ásványi részecskékből áll, mint a homok, az iszap, az agyag és a humusz, vagyis lebomló szerves anyagokból. Minél magasabb a humusztartalom, annál jobb a talaj szerkezete, víztartó és tápanyag-raktározó képessége.

A talajtípusok meghatározása háromféleképpen lehetséges:

Egyszerű mintavétellel könnyen meg tudja határozni a talaj fajtáját:

A homokos talajból nem lehet kézzel szilárd golyót vagy tekercset formázni, mert szétmállik - ábra bal oldala.
Az agyagos talajból lehet tekercset sodorni, de széttörik, ha megpróbáljuk behajlítani a végeit - ábra középe.
Az agyagpalás talajból tetszés szerint formázható tekercs vagy kifli - ábra jobb oldala.

Ezt a talajvizsgálatot Ön is végrehajthatja.

Fontos: Mielőtt a talajjavítás keretében fontolóra venné mészkő, komposzt vagy kőzetliszt hozzáadását, érdemes felmérni, hogy valóban célszerű, illetve szükséges-e.

A kertben maguktól megtelepedett növények, valamint az ágyásokban fellelhető gyomok szintén következtetni engednek a kertben található talaj fajtájára.

Fontos: Ne csak a saját kertjében termő növényeket vegye figyelembe, hanem a szomszédokét is.

Főleg akkor célszerű talajmintát venni, ha zöldségeket szeretne termeszteni. A mintavétel eredménye felvilágosítást nyújt a kertjében található talaj pH-értékéről (savtartalmáról) és tápanyagtartalmáról.
Ez úgy történik, hogy késő ősszel vagy kora tavasszal a hasznosított területen belül 10-20 helyen, ásónyomnyi mélységben külön-külön mintát veszünk. A minták nagyjából 250-500 g keveréke már elegendő a talajvizsgálathoz. A földet leadhatja valamelyik kertközpontban vagy talajvizsgáló intézetben. A talajvizsgálat a kerti talaj valamennyi tulajdonságáról tájékoztat.

Fontos: Célszerű 3-5 évente megismételni a talajvizsgálatot. Ügyeljen arra, hogy egyértelmű felirattal lássa el a mintákat, és tájékoztassa a labort a mintavétel időpontjáról és módjáról.

A talaj pH-értéke az úgynevezett talajreakcióról nyújt felvilágosítást: megtudhatjuk, hogy savas, semleges vagy lúgos-e a talaj. A skála 0-tól (rendkívül savas) 14-ig (erősen lúgos) terjed, a 7 a középérték (semleges). A savas talaj többnyire sok humuszt, de csak kevés meszet tartalmaz, míg a lúgos talajok rendszerint magas mésztartalommal rendelkeznek.

A kertközpontban kapható tesztkészlettel Ön is egyszerűen elvégezheti a talajvizsgálatot. Erre különösen azért van szükség, hogy a fölösleges mészpótlás elkerülése érdekében meg tudja határozni a talaj mésztartalmát. Ha egyébként is magas a talaj pH-értéke, a mészpótlástól még lúgosabb lesz, ami akadályozza a növények tápanyagfelvételét.
A 6 és 7 közötti pH-érték ideális, de káposzta termesztése esetén legyen kicsit magasabb, hogy megelőzhető legyen a „gyökérgolyvának” nevezett káposztabetegség.

Fontos: Az ágyás több helyéről vegyen mintát!

A kerti talaj nem mindig optimális zöldség vagy más növények termesztése szempontjából. Egyszerű eszközökkel azonban a kevésbé jó minőségű vagy a pont alkalmas talaj javítása is megoldható.

A napos, félárnyékos vagy árnyékos hely mellett célszerű mindazonáltal figyelembe venni a talajfajtát is, amikor kiválasztja kerti növényeit. Ha kertészkedéskor a talajról sem feledkezik meg, egészségesek lesznek növényei, csökken a gyomképződés és még több örömét leli kertjében.
A komposzt kedvező áron beszerezhető, de akár otthon is elkészíthető. Ha nincs saját készítésű komposzt kertjében, az OBI kínálatában kiváló minőségű komposztot találhat.

Fontos: A talajjavításra szolgáló homok vagy kavics esetében ügyeljen a mésztartalomra! A kvarchomok nem tartalmaz meszet, ezért ideális. Továbbá a tőzeg nem alkalmas talajjavításra, mert hamar lebomlik.