Zöldségfélék áttekintése

A burgonya és a saláta a zöldségfélék közé tartozik. De vajon a kukorica is? Ebből a cikkből megtudhatja, milyen zöldségfélék léteznek, és hogyan csoportosítjuk őket.
Milyen zöldségfélék léteznek?
A zöldségek fontos vitamin- és ásványianyag-források. A megfelelő fejlődéshez elegendő tápanyagra van szükségük.
Botanikai szempontból más növényekkel való rokonságuk szerint csoportosíthatjuk őket. Az adott zöldségfajta ismerete segít a megfelelő trágya és társnövények kiválasztásában.
Egyes fajok, mint a tök vagy a kukorica botanikai szempontból nem számítanak zöldségféléknek. Az alábbiakban felhasználásuk és termesztési időszakuk szerint is csoportosítjuk a zöldségeket.
Fajták felhasználás szerint
A gyümölcsök és zöldségek között nincs éles határvonal. A zöldségek általában egynyári növények, míg például a gyümölcsfák akár évtizedekig is elélnek.
Ezt a kettőt általánosságban az elfogyasztási módjuk szerint különböztethetjük meg. Míg a gyümölcsök, például az alma vagy a körte, nyersen is finomak, az olyan zöldségeket, mint a burgonya, előbb meg kell főzni, hogy elfogyaszthassuk. Erre utal maga a kifejezés is: Például a „mus” szó a „főtt zabkását” jelenti, és a „zöldség” szóból származik. A kivétel erősíti a szabályt. Gondoljunk csak az almaszószra vagy a salátákra, amelyek nyersen is fogyaszthatók.
Emiatt aszerint is megkülönböztethetjük a zöldségeket, hogy mely részüket fogyasztjuk. Az olyan kifejezések, mint „gyökérzöldségek” és „leveles zöldségek”, egyértelművé teszik, hogy a növény mely részét szedjük le és használjuk fel.
Káposztafélék
A kelkáposzta, a kelbimbó és a vörös káposzta a káposztafélék közé tartozik. A káposztának sok helyre van szüksége az ágyásban, és hosszú idő alatt érik be. Ezért népszerűek a téli káposztafajták, amelyeket nyáron kell a már üres ágyásba ültetni, és az első hóval takaríthatók be.
Tipp: A káposztaféléknél gyakori gyökérbetegség, a lúdgyökér ritkábban alakul ki enyhén lúgos talajon. Azt javasoljuk, hogy ősszel, a káposzta elültetése előtt meszezze a talajt, hogy a föld pH-értéke 7,5 és 8 között legyen.
Tápanyagigény: közepes vagy nagy

A vöröskáposzta az enyhén meszes talajokat kedveli.
Leveles saláták
A leveles saláták, mint a fejessaláta, a mángold és a spenót viszonylag gyorsan nő. A legtöbb leveles salátát március vége és április eleje között kell elvetni. Ha rendszeresen újraveti a magokat, egészen szeptemberig friss salátát szüretelhet.
A zsenge tépő- és metélősaláták akkor a legízletesebbek, ha közvetlenül szüret után fogyasztja el őket.
Tápanyagigény: alacsony

Saláta vetése esetén célszerű a csigavédelemről gondoskodni vagy magaságyásba ültetni őket.
| Top 10 káposztaféle | Vöröskáposzta |
|---|---|
| Top 10 leveles saláta | Metélősaláta |
| Top 10 káposztaféle | Karalábé |
| Top 10 leveles saláta | Fejes saláta |
| Top 10 káposztaféle | Fehérkáposzta |
| Top 10 leveles saláta | Rukkola |
| Top 10 káposztaféle | Bordáskel |
| Top 10 leveles saláta | Spenót |
| Top 10 káposztaféle | Fodros kel |
| Top 10 leveles saláta | Mángold |
| Top 10 káposztaféle | Kelbimbó |
| Top 10 leveles saláta | Endíviasaláta |
| Top 10 káposztaféle | Kínai kel |
| Top 10 leveles saláta | Vörös cikória |
| Top 10 káposztaféle | Kelkáposzta |
| Top 10 leveles saláta | Cikória |
| Top 10 káposztaféle | Pálmakáposzta |
| Top 10 leveles saláta | Cikóriasaláta |
| Top 10 káposztaféle | Karfiol |
| Top 10 leveles saláta | Ázsiai saláták |
| Top 10 káposztaféle | Top 10 leveles saláta |
|---|---|
Vöröskáposzta | Metélősaláta |
Karalábé | Fejes saláta |
Fehérkáposzta | Rukkola |
Bordáskel | Spenót |
Fodros kel | Mángold |
Kelbimbó | Endíviasaláta |
Kínai kel | Vörös cikória |
Kelkáposzta | Cikória |
Pálmakáposzta | Cikóriasaláta |
Karfiol | Ázsiai saláták |
Termésükért termesztett zöldségek
A termésükért termesztett zöldségek, mint a tök, az uborka és a cukkini, sok napfényt és meleget igényelnek. A legjobban egy kis üvegházban nőnek.
A paprika és a padlizsán szintén jobban fejlődik üvegházban. A paradicsomhoz hasonlóan május közepétől/végétől lehet kiültetni őket a szabadba.
Tápanyagigény: közepes

A paprika és a sütőtök mind termésükért termesztett zöldség.
Virágjukért termesztett zöldségek
Az ehető virágokkal vagy bimbókkal rendelkező zöldségeket virágjukért termesztett zöldségnek nevezzük. Legismertebb képviselői közé a brokkoli, a karfiol, a pagodakarfiol és az articsóka tartozik. Ugyanakkor a cukkini virágai is ehetők. Ezeket a virágzat teljes kifejlődése előtt szüreteljük, mivel ekkor a legjobb az ízük.
Tápanyagigény: közepes vagy nagy

Az articsókaszív igazi csemegének számít.
| Top 3 terméséért termesztett zöldség | Paprika |
|---|---|
| Top 3 virágjáért termesztett zöldség | Karfiol |
| Top 3 terméséért termesztett zöldség | Padlizsán |
| Top 3 virágjáért termesztett zöldség | Pagodakarfiol |
| Top 3 terméséért termesztett zöldség | Sárgadinnye |
| Top 3 virágjáért termesztett zöldség | Articsóka |
| Top 3 terméséért termesztett zöldség | Top 3 virágjáért termesztett zöldség |
|---|---|
Paprika | Karfiol |
Padlizsán | Pagodakarfiol |
Sárgadinnye | Articsóka |
Gumós zöldségek
Mind a hagymás, mind a gumós zöldségeket a gyökérzöldségekhez soroljuk.
A gumós zöldségek, például a burgonya, gumókat növesztenek. Próbálja ki egyszer a vörös vagy lila krumplit. Ugyanolyan jó ízűek, mint a jól ismert sárga fajták, de még színesebbé teszik az étrendjét. Ugyanez érvényes a ritka sárgarépafajtákra is, amelyek például lila színűek is lehetnek. A fiatal példányok különösen zsengék. A csicsóka a gumója miatt szintén gumós zöldségnek számít, míg a zellergumóból kiváló egytálételek készíthetők.
Tipp: A zeller gyökerét gyakran támadják meg fonálférgek, de bársonyvirággal távol tarthatja őket. Csak ültessen egy sor büdöskét a zellersorok közé.
Tápanyagigény: közepes

A sárgarépa szintén gumós zöldség, egész pontosan gyökérzöldség.
Hagymás zöldségek
A hagymás zöldségek közé különböző hagymafélék tartoznak, például a medvehagyma, a fokhagyma és a metélőhagyma. A hagyma és a fokhagyma az ültetés és kihajtás után alig igényel gondozást. A gyomokat eseti kapálással tarthatja távol. Ezeket csak tartós aszály esetén kell locsolni.
Tápanyagigény: alacsony vagy közepes

Az édeskömény gumókhoz hasonló hagymát képez, ezért szintén a hagymafélék között tartjuk számon.
| Top 5 gumós zöldség | Sárgarépa |
|---|---|
| Top 5 hagymás zöldség | Fokhagyma |
| Top 5 gumós zöldség | Paszternák |
| Top 5 hagymás zöldség | Hagyma |
| Top 5 gumós zöldség | Burgonya |
| Top 5 hagymás zöldség | Mogyoróhagyma |
| Top 5 gumós zöldség | Gumós zeller |
| Top 5 hagymás zöldség | Újhagyma |
| Top 5 gumós zöldség | Hónapos retek |
| Top 5 hagymás zöldség | Medvehagyma |
| Top 5 gumós zöldség | Top 5 hagymás zöldség |
|---|---|
Sárgarépa | Fokhagyma |
Paszternák | Hagyma |
Burgonya | Mogyoróhagyma |
Gumós zeller | Újhagyma |
Hónapos retek | Medvehagyma |
Konyhakert-kiegészítők az OBI webáruházában
Magjukért termesztett zöldségek
Az ehető magvak külön csoportot alkotnak a zöldségek között: a magjukért termesztett zöldségekét. Ezek közé elsősorban a hüvelyesek tartoznak, például a borsó, a bab és a lencse, amelyek a betakarítás és szárítás után nagyon sokáig eltarthatók. Gyakran ide sorolják a kukoricát is. Egyébként a szelídgesztenye is ebbe a kategóriába tartozik.
Tápanyagigény: alacsony vagy közepes

Míg a legtöbb hüvelyest fogyasztás előtt meg kell főzni, a cukorborsó nyersen is ehető.
Rügyükért termesztett zöldségek
A rügy szó hallatán sokan a zsázsa vagy a hüvelyesek csemetéire gondolnak, amelyek műtrágya nélkül is kihajtanak. A rügyükért termesztett zöldségek kifejezés azonban a kifejlett növények hajtáscsúcsára utal, nem a rügyekre. Ezért tartozik például a spárga a rügyükért termesztett zöldségekhez. A termesztésük saját kertben némi tapasztalatot és megfelelő tápanyag-utánpótlást igényel. Ugyanehhez a zöldségcsoporthoz tartozik a bambuszrügy és a pálmarügy is, amelyek tápanyagigénye igen nagy.
Ausztriában a kelbimbót káposztacsírának is nevezik, ami arra utal, hogy ez is egy rügyükért termesztett zöldségfajta.
Tápanyagigény: közepes vagy nagy

A spárga sokféleképpen elkészíthető, akár grillen is.
| Top 4 rügyéért termesztett zöldség | Spárga |
|---|---|
| Top 4 magjáért termesztett zöldség | Borsó |
| Top 4 rügyéért termesztett zöldség | Bambuszrügy |
| Top 4 magjáért termesztett zöldség | Lencse |
| Top 4 rügyéért termesztett zöldség | Pálmarügy |
| Top 4 magjáért termesztett zöldség | Bab |
| Top 4 rügyéért termesztett zöldség | Kelbimbó |
| Top 4 magjáért termesztett zöldség | Szelídgesztenye |
| Top 4 rügyéért termesztett zöldség | Top 4 magjáért termesztett zöldség |
|---|---|
Spárga | Borsó |
Bambuszrügy | Lencse |
Pálmarügy | Bab |
Kelbimbó | Szelídgesztenye |
Gombák
A gomba se nem gyümölcs, se nem zöldség. Az étkezési gombák, mint a csiperke, a vargánya vagy a laskagomba, az élelmi rostok mellett fontos vitaminokat és ásványi anyagokat is tartalmaznak, és kalóriatartalmuk viszonylag alacsony.
Az otthoni gombatermesztéshez a legegyszerűbb oltóanyagot beszerezni, azaz gombafonalat és táptalajt. Ez utóbbi általában szalmát, fűrészport vagy kávézaccot tartalmaz.

Botanikai csoportosítás

Bár úgy hívjuk hogy csemegekukorica, a kukorica botanikai szempontból a gabonafélék közé tartozik.
Egyes növényeket a köznyelvben zöldségeknek nevezünk, pedig botanikai szempontból másik csoportba tartoznak. A tök például bogyós gyümölcs, ezért botanikai értelemben a gyümölcsök közé tartozik. Ha az elfogyasztott növényrész szerint csoportosítjuk a tököt, akkor a termésükért termesztett zöldségek közé soroljuk.
A kukorica, amely gyakran használatos zöldségköretként a konyhában, valójában gabona.
A gombák botanikai szempontból speciális esetet képeznek: Nem tartoznak sem a zöldségekhez, sem a gyümölcsökhöz, hanem külön csoportot alkotnak az élővilágon belül. A gombák a növényekkel ellentétben nem képesek fotoszintézisre, hanem mikroorganizmusokkal táplálkoznak. A konyhában azonban általában zöldségként készítjük el a gombát.
Egyes zöldségfélék köretként vagy fűszerként is felhasználhatók. Jó példa erre a paprika.
A növénycsaládok áttekintése
Az, hogy egy zöldségféle melyik növénycsaládba tartozik, például a vetésforgó meghatározása szempontjából fontos. Ezenkívül ugyanazon növénycsalád tagjai általában nem jó társnövények. Egy bizonyos ültetési távolság betartásával megelőzheti a kártevőket és a betegségeket.
Az alábbiakban egy rövid összefoglalót adunk a legfontosabb növénycsaládokról:
- A fészkesvirágzatúak (Asteraceae) családja az egyik legnagyobb a növényvilágban. Ide tartoznak a különböző saláták, az articsóka és a csicsóka. A névadó virágkosarak csillagot formálnak. Általában az előtt szüreteljük le a növényeket, hogy teljesen kifejlődne a virágzatuk.
- A retek, a mustár és a káposzta mind közeli rokonok, mivel a keresztesvirágúak (Brassicaceae) családjába tartoznak.
- Mi a közös az uborkában, a dinnyében és a cukkiniban? Mindannyian tökfélék (Cucurbitaceae). Az ebbe a családba tartozó fajokat mindig egymástól távol kell elültetni, hogy elkerüljék a spontán kereszteződést, amitől a zöldség keserűvé és ehetetlenné válhat.
- A burgonyafélék (Solanaceae) összes képviselője mérgező szolanint tartalmaz bizonyos növényrészekben. A paradicsomnál például a szára, a burgonyánál a gumó kivételével a növény valamennyi része. A burgonyát ezenkívül meg kell főzni fogyasztás előtt.
- A disznóparéjfélék (Amaranthaceae) közé tartozik többek között a spenót, a mángold és a cékla, amelyeket zöldségként készítünk el. Az amarant és a quinoa magjait a gabonafélékhez hasonlóan használjuk fel, ezért álgabonának is nevezik őket, ugyanakkor nem tartalmaznak glutént.
Vetésforgó
A zöldségeket a tápanyagigényük szerint alacsony, közepes és nagy tápanyagigényű növényekre lehet felosztani. Ez a felosztás segít a vetésforgó megtervezésében. A rendszeres vetésforgó segítségével megelőzheti a talaj kimerülését. A köztes termesztés szintén segít helyreállítani a talajt betakarítás után.
Vetésforgó alkalmazása esetén az első évben nagy tápanyagigényű növényeket termesszen, például tököt, burgonyát, uborkát vagy brokkolit. A következő évben közepes tápanyagigényű növényeket, például édesköményt, sárgarépát, paszternákot vagy hagymát vessen el. A harmadik évben következzenek az alacsony tápanyagigényű növények, mint a saláta, a hónapos retek vagy a spenót. A negyedik évben zöldtrágyanövényt vessen el, vagy szórjon ki friss komposztot a vetés előtt, hogy gondoskodjon az ágyás tápanyag-utánpótlásáról.
Zöldséget már viszonylag kis területen is termeszthet. Saját kertre nincs is feltétlenül szüksége. Egy kisebb magaságyás gyakran az erkélyen is elfér. Egy négyzetméteren például egy tucat fej salátát vagy karalábét, 7–10 kg paradicsomot, 5 kg sárgarépát vagy 3-4 kg hagymát termeszthet. 10–20 m² alapterületen (ez kb. 4 – 8 ágyásnak felel meg) szinte egész nyárra megtermelheti magának a friss zöldséget.
Zöldségfajok évszakok szerint

A fagyra érzékeny zöldségeket üvegházban nevelheti elő.
Kedvet kapott a zöldségekhez? A konyhakerti szezon már márciusban elkezdődik. A jégsaláta, a fejessaláta, a hónapos retek és a karalábé, de a spárga is klasszikus tavaszi zöldség.
A termésükért termesztett zöldségeknek nyáron van a főszezonja, de a meleg évszak beköszöntével borsót és korai burgonyát is vethet az ágyásba.
Ahogy egyre hűvösebb lesz, elkezdődik a káposzta időszaka, amely ősztől télig tart.








