Szobák helyes szellőztetése
Hogyan szellőztessek helyesen?
A lakóhelyiségek megfelelő átszellőztetésére az intenzív szellőztetés a legalkalmasabb módszer. Ezt naponta többször 10–15 percig végezve teljesen friss levegőre cserélheti a párás szobalevegőt, így fenntartható a lakás ideális páratartalma. Az ablakok bukón tartása kevésbé hatékony módszer ugyanerre.
A párásabb levegőjű szobákat, például a vizes helyiségeket vagy a konyhát gyakrabban érdemes szellőztetni, mint az alacsonyabb páratartalmú szobákat. Az ablakot minél nagyobbra nyissa ki zuhanyzás után, ha ruhát szárít vagy főz, hogy jobban kimehessen a pára.
Az irodákban és más kereskedelmi egységekben hatékony szellőztetőberendezések végzik el ezt a feladatot. A konyhában nagy segítség egy nagy teljesítményű páraelszívó. A nehezen szellőztethető helyiségekben adott esetben párásító vagy párátlanító készüléket kell használni, hogy a lakás ideális páratartalma hosszú távon is biztosítható legyen.
Párásító és párátlanító készülékek az OBI Online shopban
Bukón vagy intenzíven szellőztessek?
A lakás szellőztetése csak akkor hatékony, ha a helyiség közel teljes levegője kicserélődik. Ez csak akkor lehetséges, ha intenzíven szellőztet. Ehhez teljesen ki kell nyitni az ablakokat, különösen a szellőztetés télen időszakban fontos ügyelni erre, hogy elkerülje a párásodást és a penészedést. Az energiaveszteség csökkentése érdekében zárja be a szomszédos szobákba vezető ajtókat.
Az intenzív szellőztetésnél még hatékonyabb az úgynevezett kereszthuzat, amelynél a másik oldalra néző szomszédos szobák ablakait és az ajtót is kinyitja. Az így kialakuló huzat felgyorsítja az állott és párás helyiséglevegő cseréjét. Bár a kereszthuzat a leghatékonyabb szellőztetési módszer, az építészeti adottságok miatt ez nem lehetséges a lakás vagy a ház minden szobájában.
Szellőztetéshez bukón hagyni az ablakokat nem ajánlatos. A bukóra kinyitott ablakokkal végzett szellőztetésnél 30–60 perc szükséges a levegőcseréhez, azaz sokkal több, mint az intenzív vagy kereszthuzattal végzett lakás szellőztetése. Ennyi idő alatt kihűlnek a falak és a padló, ami megnöveli a lakás vagy a ház fűtésköltségeit. Ezenkívül az ablak körüli fal erős lehűlése növeli a penészedés veszélyét. A hosszabb ideig bukón hagyott ablakokkal még nyáron sem szellőztet ugyanolyan hatékonyan, mint a rendszeresen és rövid ideig kitárt ablakokkal.
Tipp: szellőztetés közben nézzen rá a légnedvességmérőre, hogy képben legyen a szellőztetés hatékonyságáról.
Mikor és mennyi ideig kell szellőztetni?
Nyáron általában hajnalban érdemes szellőztetni, amikor még viszonylag alacsony a kinti hőmérséklet, illetve késő este vagy éjszaka. A nagyon párás és meleg napokon sokszor nem is célszerű szellőztetni. A szellőztetés időtartama a külső hőmérséklettől függ. A szellőztetés télen viszont másképp működik: mivel hideg esetén gyorsabban cserélődik a levegő, december és február között elég 5–10 percet szellőztetni. Június és augusztus között ugyanakkor 25–30 percig is nyitva hagyhatja az ablakokat. Márciusban és novemberben 10 percig szellőztessen, áprilisban, májusban, szeptemberben és októberben pedig 15 percig.
A szellőztetés gyakorisága az adott helyiség használatának mértékétől függ. Az ökölszabály úgy szól, hogy a használat mértékétől függően a lakás szobáiban naponta háromszor–négyszer érdemes légcserét végezni. Ha napközben alig van otthon, akkor elég reggel és este alaposan kiszellőztetni. Szellőztetés közben csavarja le a termosztátokat és a fűtőtesteket, hogy ne fűtse az utcát.
A konyhákban és fürdőszobákban igen magas a páratartalom. A lakás ideális páratartalmának fenntartása érdekében célszerű, ha ezekben a helyiségekben közvetlenül a párával járó tevékenység, azaz főzés vagy zuhanyozás után szellőztet, hogy minél hamarabb kivezesse a párát, és megelőzze a penészedést. Az emberi test alvás közben is viszonylag sokat párolog. Ezért érdemes közvetlenül felkelés után szellőztetni.
Egy mechanikus szellőzőrendszer automatikusan gondoskodik a rendszeres légcseréről, és jelentősen csökkenti az ablakon keresztüli szellőztetéssel járó munkát. Ha új házat épít vagy átépíti a meglévőt, érdemes elgondolkodni egy korszerű klíma- vagy szellőzőrendszer beépítésén.
A páratartalom szabályozása ventilátorokkal
Egy négyfős háztartásban egy nap alatt 10–12 liter víznek megfelelő pára kerül a levegőbe. Nemcsak fürdés vagy zuhanyozás alatt, hanem főzés, ruhaszárítás és izzadás miatt is. A szobanövények is párásítják a levegőt. Ha nem cserélődik ki a nedves belső levegő a száraz külső levegővel, nő a penészedés kockázata. Ezenkívül a legtöbben kellemetlennek érezzük a túl magas páratartalmat.
Az emberek számára kellemes páratartalom olyan 40 és 60% között van. A növények és a penészgombák általában ennél magasabb páratartalmat kedvelnek. A penészedés megelőzésének egyik fontos lépése tehát a helyiségek páratartalmának csökkentése optimális szellőztetés révén. Ezért érdemes a helyiségek páratartalmát légnedvességmérővel ellenőrizni.
Az optimális szobaklíma érdekében elsősorban a lakás problémás részein érdemes figyelemmel kísérni a levegő páratartalmát. Légnedvességmérőt például a fürdőszobában, a konyhában és a hálószobákban érdemes elhelyezni. Ideális esetben abban a helyiségben is rendszeresen ellenőrizni kell a légnedvességet, amelyben ruhát szárít. Ha a páratartalom 60% fölé emelkedik, módosítson szellőztetési szokásain. Szükség esetén kissé gyakrabban vagy hosszabb ideig tartsa nyitva az ablakot ezekben a helyiségekben.
Ha valamelyik szobájában azonban túl alacsony a páratartalom azaz nem éri el a 40%-ot, akkor az kedvezőtlen hatással lehet a komfortérzetre. Ez bőr- vagy nyálkahártya-irritációhoz, szemszárazsághoz és torokfájáshoz vezethet. Tartósan alacsony légnedvesség esetén a levegő páratartalmát például az adott helyiségben végzett ruhaszárítással, szobanövényekkel vagy párásítóval növelheti - természetesen a folyamatos ellenőrzés mellett, hogy a lakás ideális páratartalma megmaradjon. Ha ilyen intézkedések mellett dönt, feltétlenül kövesse figyelemmel a légnedvesség alakulását, nehogy hirtelen megjelenjen a penész.
Szellőztetés a káros anyagok koncentrációjának csökkentése érdekében
A helyes szellőztetés a páratartalom szabályozása mellett a szobalevegő károsanyag-koncentrációjának csökkentésére is szolgál. Az emberek köztudottan szén-dioxidot lélegeznek ki, ami nagy mennyiségben káros az egészségre. Ezenkívül a textíliák, bútorok és falfestékek is káros anyagokat bocsáthatnak ki a levegőbe. A káros anyagok és az állott levegő kis mennyiségben koncentrációzavart, fáradtságot és enyhe fejfájást okoznak, hosszú távon és nagyobb koncentrációban azonban hosszú és súlyos betegségekhez is vezethetnek. Célzott szellőztetéssel kicserélheti a káros anyagokkal terhelt levegőt friss levegőre, amivel érezhetően javíthatja a helyiség klímáját.
Helyes fűtés és szellőztetés
A penészedés veszélyének sikeres csökkentése szempontjából nemcsak a helyes szellőztetés, hanem a helyes fűtés is fontos. A hőhidak, például a hideg külső falak, ideális táptalajt biztosítanak a penészgombáknak az ott lecsapódó kondenzvízzel. Ha helyesen fűti a lakását, akkor a levegő képes felvenni a falakból és bútorokból kipárolgó vizet, amelyet helyes szellőztetéssel vezethet ki a szabadba. Ha túl hideg van a szobában, bent marad a légnedvesség, és megnő a penészképződés veszélye a lakásban.
Bár a pincehelyiségeket általában nem használják lakáscélra, és ezért nem is fűtik őket, célszerű ezeket is rendszeresen szellőztetni. A fűtött pincékre ugyanaz vonatkozik, mint más lakóhelyiségekre. 15 °C alatt azonban kicsapódik a levegő páratartalma, ezért ne hagyja állandóan nyitva a pinceablakokat, hogy minimalizálja a penészedés kockázatát.
Igyekezzen elkerülni, hogy a fűtött és fűtetlen helyiségek között 4 °C-nál nagyobb legyen a hőmérséklet-különbség, és tartsa csukva a fűtetlen helyiségekbe vezető ajtókat. Ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy a meleg levegő páratartalma kicsapódik a hideg falakon.
