Komposztálás

Kompost-Berater
Egy komposzthalom halomnyi előnyt jelent: a szerves háztartási és kerti hulladék gyorsan eltávolítható, a madarak számára sokféle rovart rejt és végül, de nem utolsósorban az így keletkező komposztot értékes biotrágyaként hasznosíthatja. A komposztföld magas humusz- és tápanyagtartalma révén, valamint jó vízmegtartó képességének köszönhetően kiválóan alkalmas a talaj feljavítására. Tipp: A komposztálandó hulladék rétegei közé komposztgyorsítót szórva serkenteni tudja a kerti föld képződésének folyamatát.
1. Hova kerüljön a komposzthalom? 2. Tápanyagban gazdag föld hulladékból
3. Tippek és trükkök 4. Mi kerülhet a komposzthalomba?
5. Mi nem kerülhet a komposzthalomba? 6. Amire érdemes ügyelnie
Wohin mit dem Komposthaufen?

1. Hova kerüljön a komposzthalom?

Védve a naptól. Fontos, hogy a komposzthalom védve legyen a napfénytől és a széltől, és lehetőség szerint félárnyékban legyen. Az árnyékos hely kedvező hatással van a bomlási folyamatokra: egyrészt itt igazán jól érzik magukat a földigiliszták, az ászkák és a mikroorganizmusok, másrészt pedig árnyékban kevésbé szárad ki a komposzthalom. Praktikus, ha a komposztáló könnyen megközelíthető.

Reiche Erde aus Abfall

2. Tápanyagban gazdag föld hulladékból

Az ideális talajjavító. Komposztföld szerves anyagok lebontása és átalakítása útján jön létre, amit mikroorganizmusok, ászkák, sugárgombák és földigiliszták segítenek elő. Ideális a talaj felső rétegeinek trágyázására, szaporítóföldnek azonban nem való, mert túl magas a tápanyagtartalma. Földdel és homokkal keverve kiváló virágföld lesz belőle.

3. Tippek és trükkök

A komposztálás folyamatát nemcsak a kertben, hanem a mezőgazdaságban is célzottan hasznosítják, így lehet gyorsan, ellenőrzött körülmények között szerves anyagokat földdé átalakítani. Megmutatjuk Önnek, hogyan hozhat létre komposzthalmot és mire kell odafigyelni az idő múlásával.Elhelyezés Fagypont fölötti hőmérsékleten bármikor létrehozhat komposzthalmot.  A legalkalmasabb az ősz, mivel ekkor keletkezik a legtöbb kerti hulladék. Alap: Emeljen ki arról a helyről, ahova a komposzthalom kerül, 15 cm földet a komposzthalom nagyságának megfelelő területről  (kb.1,50 m x 1,50 m), és a talaj víztelenítése céljából töltsön be agyagföld esetében homokréteget, homok esetében pedig egy réteg agyagföldet.Felépítés: A komposzthalomnak melegre, levegőre és nedvességre van szüksége. Réteges felépítésű, melyen átfolyik a víz és melyet átjár a levegő. A legalsó réteget durva hulladékból (levágott sövény, felaprított fahulladék) kell létrehozni, majd felváltva helyezzen el rétegenként 2:1 arányban zöldhulladékot és gallyakatgyelve arra, hogy lazán és szellősen helyezkedjenek el egymáson a rétegek.Középső réteg:A  20-25 cm magas vegyes rétegek közé vékony rétegben nitrogéntartalmú állati trágya és mészkő kerül (ez utóbbiból csak egy kicsit szórjon rá) – választása szerint használhat komposztgyorsítót is – és erre kerül rá egy vékony réget föld vagy az előző évi komposzt.Lezárás:A komposzthalom felfelé keskenyedjen, és ne legyen magasabb 1,50 m-nél. Fedje le lombból, szalmából vagy lenyírt fűből álló réteggel.Túl nedves? Túl száraz?:Ha túl nedves a komposzthalom, ez azt jelenti, hogy kevés levegőt kap. Fennáll a rothadás veszélye. Ebben az esetben szellőztetni kell a komposzthalmot és egy másik helyre kell áthelyezni. Ha viszont túl száraz, akkor a komposzt túlsok hőttermel.Éppenezért szárazság esetén öntözze a komposzthalmot, tartós esőzéskor pedig takarja le.Átforgatás:Kis komposzthalmokat nem szükséges átforgatni, a nagyok átforgatását pedig időzítse kora nyárra. Az ezt megelőző időszakban a komposzthalom számos hasznos rovar téli szállása és egyben szaporodási helye. A komposzthalom átforgatásakor a szélétől kezdve rétegezze befelé az anyagot, a belül lévőt pedig kifelé.Elosztás:Kilenc hónap elteltével végre eljön a nagy pillanat: a komposzt megfelelően összeállt, szét lehet szórni a kertben. Erre leginkább az őszi időszak alkalmas. De már ezt megelőzően is felhasználható az ún. nyerskomposzt, amely még nagyobb, bomlás alatt álló darabokból áll és kiválóan megfelel talajtakaróként (mulcs-technika: a mulcs-komposztot csak a talaj felszínén kell szétszórni).Áthányó rosta:Az áthányó rosta segítségével külön még egyszer átszitálhatja a létrejött komposztföldet. A visszamaradt durva maradványok visszamehetnek a komposzthalomra. Ossza el a komposztföldet a kertben és gyengén gereblyézze bele a földbe, de ne ássa bele!

Kompost-Do‘s

4. Mi kerülhet a komposzthalomba?

  • kerti hulladék
  • lenyírt fű
  • lomb
  • tojáshéj
  • gyümölcs- és zöldség
  • hulladékkávézacc, tealevélszalma, széna, fa
  • forgács
  • lenyírt bokor vagy faágak (apróra feldarabolva, esetleg felaprítva)

Kompost-Dont‘s

5. Mi nem kerülhet a komposzthalomba?

  • ételmaradék és élelmiszer
  • magtermő gyom (tyúkhúr, csalán, gombvirág stb.)
  • tarackos gyöktörzsű gyomnövény (pl. apró szulák, podagrafű)
  • növénybetegségek tüneteit mutató kerti hulladék (üszök, málnavessző foltosság, feltűnő káposzta-, bab-, uborka- vagy paradicsomszár)
  • rovarölő szerrel kezelt növények

Tricks und „Beschleuniger“

6. Amire érdemes ügyelnie

A több néha jobb: az erőteljes felmelegedés meggyorsítja a rothadás folyamatát. A komposzt annyira legyen nedves, akár egy kicsavart szivacs. Adjon hozzá egy kis vizet, ha jóval szárazabbnak tűnik. A rothadás jellegzetes szagáról ismeri fel, ha túlzottan nedves. Ebben az esetben keverjen közé száraz fenyőkérget, a lenyírt fűvel azonban bánjon óvatosan, mert gyorsan rothad. Legjobb, ha elkezdi szárítani, majd fenyőkérget vagy fanyesedéket kever közé. Lapáttal többször forgassa át! Az akár 60 fokos hőmérséklet mellett felgyorsulnak a komposzt belsejében zajló folyamatok. Az átforgatás egyenletes rothadást eredményez.

Vissza a lap tetejére